Gyakorlatilag nem hiszem el, hogy már 8 bejegyzésen vagyok túl és még nem írtam a cékla mániámról... 3-4 éve kezdődött és az egész családot + baráti kört sikerült megfertőzni vele. A saját (feltehetőleg némi vashiányból fakadó) obszesszióm eleinte kemény ellenállásba ütközött a családom részéről, mert a közvélekedés szerint a "cékla savanyúság és menza-ízű és különben is undorító", mára azonban odáig jutottunk, hogy a nővérem könyörgő tekintettel tudja mondani, hogy "hugiii, csinálsz céklasalátát?!".
(nyári céklafőzés - fotó: Heima)
Az elmúlt évek során elég sokféle változatban csináltam már, azért azt hiszem mégis csak ez a kedvenc receptem az összes közül. Eredetileg egy irtó régi Chili&Vanilia recepttel indultam, időközben tökéletesedett a recept. :) Amúgy ha valamit igazán hiányolok itthonról NYUGAT-EURÓPÁHOZ képest, hogy ott minden szupermarketben lehet kapni előre megpucolt és megfőzött (nem savanyított!) céklát, úgyhogy konkrétan 10 perc alatt lehet belőle salátát vagy levest csinálni. Persze sütni mindig jobb, mert a cékla csodásan karamellizálódik a sütőben és ettől lesz a salinak édes-savanyú íze.
Tökéletes recept tanulás-melletti-snack-nek, mert berakod a sütőbe és 1-1,5 óráig (sütőtől függ, nekem vacak gáz-sütőm van, úgyhogy 1,5) rá sem kell nézni, süldögél szépen magától. Aztán hagyjuk kihűlni, addig is bőven lehet mást csinálni, az egészet összerakni pedig 7 perc. Oké, és tudjátok mi a legjobb az egészben? Az elképesztő színe!
Hozzávalók:
- 8-10 apró cékla (gyorsabban átsülnek)
- 1 fej lillahagyma apróra vágva
- 1 pohár tejföl és 1 pohár joghurt (sokat számít, hogy jó minőségű, krémes tejföl legyen)
- 1 fél citrom leve
- friss rozmaring
- só, bors
A céklákat egyenként csomagoljuk az alufóliába, némi olajjal meglocsolva 1-1,5 óra alatt puhára sütjük a sütőben. Miután kihűltek, megpucoljuk, felkockázzuk, hozzáadjuk a hagymát, a tejfölt és a joghurt és citromlével kerekítjük a megfelelő savanyusságra (isten mentsen mindenkit attól, hogy a csodásan édes céklához majonézt adjon...). A végén megy bele a só, bors és a rozmaring, ami egyébként mindenféle gyökér zöldséggel nagyon jó barátságban van.
Lábjegyzet: legutóbbi felfedezés szerint, rozmaring helyett, egy egészen kis adag friss koriander is nagyon állat benne, viszont tényleg csak annyit érdemes belerakni, amitől nem érződik kifejezetten, csak ad neki egy twistet.
Fun fact: van egy "beeturia"-nak nevezett jelenség, ami azt jelenti, hogy a céklában található betanin az emberek kb 10-14%-nak pirosasra festi a másnapi vizeletét; teljesen veszélytelen jelenség, semmi pánik :)