Sárdi Danival, a Prezi Bisztrójának vezetőjével beszélgetünk arról, hogy mit esznek a munkatársak a Prezinél, milyen tudatos gasztro koncepciója lehet egy cégnek, és hogyan vezetett Dani karrierje az újságírástól a lakáséttermezésen át idáig.
Babramegy: Mesélsz arról, hogy most mivel foglalkozol?
Sárdi Dani: Jelenleg a Prezi étel programját vezetem. Ez azt jelenti, hogy az irányításom alatt 180-200 ember kap reggelit, ebédet, vacsorát meg napközben mindenféle snack-ekeket. Ezeket kell előállítani, lehetőleg minél jobb minőségben, minél egészségesebben, minél inkább helyi alapanyagokból.
Babramegy: Mióta csinálod?
SD: Lassan három éve. Meghirdették ezt az állást, hogy ki kellene alakítani a bisztrót és én jelentkeztem. Mikor idejöttem, akkor egy chilei srác csinálta ezt a programot, és amikor ő szabadságra ment, akkor egy hónapra én kaptam meg a posztot és ez a próba időszak annyira jól sikerült, hogy megkérdezték, hogy nem maradnék--e. Egy ideig ketten csináltuk, aztán, amikor ő visszament, átvettem tőle én.
Az a nehéz ebben a food bizniszben, hogy állandóan itt kell lenni reggeltől késő estig. Szóval eleinte megosztottuk a műszakot egymás közt. Mivel ő nem tudott magyarul, egy csomó beszállítóval már kezdettől fogva én tárgyaltam. Aztán lett később egy asszisztensünk, akit Bagról vettünk fel. Ő egyre több feladatot vett át tőlünk és nekünk egyre több időnk jutott a koncepció kitalálására.
Babramegy: Eredetileg milyen pozícióba jöttél ide?
SD: Ez egy start up cég, nem nagyon voltak itt pozíciók. És mivel egy tea konyhát üzemeltetünk, gyakorlatilag nem is volt hivatalos konyhánk. Úgyhogy bár papíron office adminisztrátor voltam, a névjegykártyámra azt írattam, hogy food-manager.
Babramegy: Hányan főztök most ennyi emberre?
SD: Két stábunk van. Jelenleg béreljük az Apacuka étterem konyháját reggel 7-től 4-ig , három kolléga van, akik csak a Prezinek dolgoznak. Ha nagyobb igénybe vétel van, akkor vannak olyan hadba vethető kollégák, akik amúgy az Apacukának az a la cartos részét viszik. Tehát magyarul ott három és fél, és még itt van két kolléga, akik az italok és a snackek folyamatos ellátását biztosítják. Ezen kívül mindig van egy fő ügyeletes takarítónk, aki folyamatosan rendet tart. Hét snack pont van, ebből négy nagyobb van hűtővel a többi három kisebb, ott főleg rágcsálnivalók vannak.
A fő snack pont a bisztró
A kisebb snack pontok kávéval, teával, csokival…
... megfázásos időkben vitaminokkal is felszerelve
Babramegy: Mi a fő koncepció?
Úgy hívom, hogy a Google modell: a kollégák jobban fognak dolgozni, ha jókat kapnak enni és ezt együtt fogyaszthatják el, közben megbeszélhetik az ügyeiket. A koncepciónak több fontos eleme van. Egyrészt a dolgozók változatos és egészséges dolgokat esznek, nem pedig zsírt zsírral, fontos, hogy az étkezés feltöltsön munkaidőben, ne pedig letompuljanak tőle. Persze meg kell találni az egyensúlyt, mert igény van a hagyományos konyhára is, de tudatos koncepció, hogy olyan ételeket főzzünk, amik nem terhelik le túlzottan a szervezetet egész napra. Tehát fontos része a koncepciónknak, hogy egyensúlyt teremtsünk az igények között, hogy mindenkinek kedvezzünk ezért a heti étkeztetésnek megvan az íve: a hétfő, a „meatless Monday”, kedd a legegyszerűbb kedvencek napja, például egy egyszerű sült csirke krumplival, a szerda a „market Day” szezonális alapanyagok és magyaros konyha, a csütörtök a nemzetközi nap, a péntek pedig a „Junk food” napja, olyankor van hamburger vagy quesadilla. A jó ételeket motivátornak is szánjuk: pénteken azért is vannak népszerű fast food-ok, hogy maradjanak bent a munkatársak dolgozni. A reggelinek részben az is célja, hogy korábban jöjjenek be. Fontos szempont az is, hogy, ha mi biztosítjuk a jó ételeket, akkor a dolgozóknak nem kell ezzel foglalkozniuk. Minden nap megcsináljuk a 15-17 tételből álló salátabárt és nekik nem kell azon gondolkozni, hogy hova fognak kiszaladni a környéken enni. Ez a szolgáltatás non-stop, úgy hagyjuk itt este a bisztrót, hogy vannak szendvicsek a hűtőben, meg joghurtok, szóval ha valakinek még vannak meetingjei San Fransiscoval, akkor ne kelljen neki pizzát rendelni.
Egészséges snack: a granolát is helyben készítik Daniék
Számunkra nagyon fontos, hogy induló vállalkozásoktól szerzünk be alapanyagot, lehetőleg helyi termelőktől és szezonális termékeket. A minőségi alapanyagokból nem lehet engedni, azon múlik minden. Emellett azt is szem előtt tartjuk, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk. Az udvaron saját komposztálónk van, amivel csökkentjük a hulladékot és a saját kertünknek is tudunk jó folyamatosan jó termőföldet biztosítani.
A Prezi udvarán a komposztáló, hogy a szerves hulladékot újra tudják hasznosítani
Fűszerkert a Prezi udvarában
A Prezi tudatosan költ az étkeztetésre jóval többet, mint tehetné ezt akár az Erzsébet utalvánnyal. Ez a befektetett pénz és energia sokszorosan megtérül a cég életében. Nem is értem miért nem így csinálják más nagyobb cégek is.
Babramegy: Szerinted szerepet játszik ebben a gasztronómiai tudatosságban, hogy az Árvai Péter (a Prezi egyik alapítója) is szeret főzni és még szakácskönyvet is ír?
SD: Szerintem nem, ez inkább egyszerűen egy jó motivációs és juttatási rendszer a dolgozóknak. Inkább a Halácsy Péter (a Prezi másik alapítója) nyomatta, akit én még az Origoból ismertem.
Babramegy: Te mivel foglalkoztál korábban?
SD: Pénzügyi és szociológiai végzettségem van, és először újságíróként dolgoztam. Aztán a kilencvenéves évek végén elmentem az Origohoz projekt managernek. A freemail meg a Fórum tartozott hozzám. Az volt a feladatom, hogy értsem, hogy mit akar a „user”, a tulajdonos és a programozó és fordítsam egymás felé az igényeiket. Tulajdonképpen itt is hasonló módon az igényeket kell összehangolnom, csak a tartalom változott meg közben. Eközben kulturális managerként is dolgoztam és egy ideig csináltuk a Kultiplexet. Aztán egy ideig volt egy családi vállalkozásunk, majd megnyitottam a saját lakáséttermemet (Repeta Lakásétterem). Már nagyon régóta főzök és mikor megörököltem a nagyapám lakását, akkor meg akartuk őrizni a lakást abban a formában, ahogy volt, és akkor innen jött az ötlet, hogy itt nyissak lakáséttermet.
Babramegy: A lakásétteremben magyarosat főzöl?
SD: Inkább „Danisat”. Éppen amerre jártam, ahonnan inspirálódtam. Vegyeset főzök, talán valamennyi zsidó beütéssel. Itt a Preziben meg tökre elfogadott, hogy mindenkinek a munkája mellett lehessen valami szenvedélye, úgyhogy még most is csinálom a lakáséttermet időnként. Fontos nekem az a lakás, a nagyanyám konyhájában főzni. Már 15 évesen a nagyanyámmal jártunk a piacra és még most is teljesen el tudom veszteni az idő érzékemet, ha egy piacon lehet bolyongani.
Babramegy: Mik a terveid a jövőben?
SD: Én most itt elég boldog vagyok. Hivatalosan négy éve kezdtem el a gasztro témával foglalkozni és még azért sok behozni valóm van ezen a területen. Majd egyszer a jövőben talán szeretnék egy saját helyet, vagy valami agriturizmot Toszkánában, ha majd megöregszem.