Fókuszban a kukoricapenész!

Történt egy szép napon, hogy egy kedves régi barát, Soltész Béla, a Clandestino blog és könyv szerzője rám írt:

- Szia, van fél kiló kukoricapenészem, nem csinálunk lakáséttermet?

- Hogy mid van???

- Kukoricapenész vagy másképp kukoricaüszög. Keress rá!

- Ok. (megyek wikipediára) Blőőőőő, de gusztustalan.... OKÉ!

És így fogant az undorító lakásétterem ötlete,

Fogtuk magunkat és intenzív szakirodalom keresésbe fogtunk a kukoricapenészt illetően, eredet, szokások, receptek, miegymás. Kiderült, hogy a kukoricapenész, a "huitlacoche" a mexikói konyha egyik különlegessége, mondhatni a mexikói szarvasgomba. A Huffington Postban hivatkozott kutatás szerint, nem csak, hogy legalább ugyanolyan jó a tápanyagtartalma, mint magának a kukoricának, amin nő, hanem egyedülálló proteineket és ásványi anyagokat tartalmaz (állítólag például lizin is van benne, ami a sima kukoricaszemekben nem található meg).

Szóval oké, hogy őrült különleges, még egészséges is (azért nem vagyok teljesen meggyőzve), de hogyan adsz valamit, ami ennyire undorítóan néz ki?! Figyelitek, hogy a címkének mekkora hányadát teszi ki effektíve a penész? :))))

Na de, engem aztán nem tántoríthat el semmi az ételektől, még ha undorítóak is, úgyhogy Bélával megterveztük a menüt és gyakoroltuk az undorodó fejvágást. Múlt szerdán pedig megrendeztük az első, közös Undorító Lakáséttermet:

A penészes töltelékhez:

A már feldolgozott és két konzerveben érkező penészkét 2 gerezd fokhagymán és egy fej hagymán megpároltam kicsit, só, bors és kész is van. A legtöbb mexikói recept egyébként "epazote"-val (másnéven mirrhafű vagy féregűző libatop) fűszerezte, de ezt nem sikerült itthon beszerezni. Egy ideig lehetett kapni magát a penészt az Ázsia Boltban, de aztán annyira nem vitte senki, hogy megpen... szóval ki kellett dobni.

A penészes quesadillahoz:

A quesadillahoz nem kellett különösebb főzést csapni, kiraktunk mindenféle hozzávalót azt asztalra és mindenki magénak állíthatta össze a lepényét. Csináltam pico de gallo-t, chilis babot (receptek itt), volt az asztalon, sajt, tejföl, friss koriander, salsa verde és persze extra adag chili a csípős kedvelőknek.

A penésszel töltött húshoz:

A penésszel töltött húshoz a kifilézett csirkemellet kibontottam, sóztam, borsoztam és belekanalaztam egy adag penészt, vagy felcsavart, hogy valamennyire megtartsa magában a tölteléket. Végül kívül megszórtam füstölt pirospaprikával és rájuk dobtam egy-egy darabka vajat. Majd mentek a sütőbe és kb. fél óra alatt megsültek.

A kaktusz salátához:

Az Ázsia Boltban lehet kapni üveges kaktuszt, így egyszerűen, leöntöttem a levet a kaktuszról és kicsit átmostam. Megsütöttem egy kiló kápia paprikát, megpucoltam és felszeleteltem. Aztán egy tálban összekevertem a paprikát, a kaktuszt, egy gránátalma magjait és rászórtam egy csokor felaprított koriandert.

Összességében azt kell mondjam, hogy hiába készültünk egy jó kis borzongásra, egyáltalán nem volt undorító íze a kukoricapenésznek, sokkal inkább olyan volt, mint bármilyen más nemes penészes sajt. Kicsit olyan érzés volt, mint amikor egy szörnyen ijesztő thrillert készülsz nézni, és végül kiderül, hogy valójában egy szívmelengető vígjáték.

Na, most ezek után mondjátok, hogy nem kaptatok ti is kedvet egy kis penészes pirítóshoz!