Kale, vagyis fodros kel történelem (és persze recept)

A fodros kel (angolul: kale) vagy leveles kel a vadkáposzta egy termesztett változata. Angolszász receptekben gyakran találkozni vele, az elmúlt 10 évben szinte minden angolnyelvű receptoldalon végigsöpört a kale őrület. Elsősorban jótékony egésszégügyi hatásaival népszerűsítik: magas rosttartalma mellett (ami tisztítja a vastagbelet, védi emésztőrendszerünket) még főzve is kimagasló a K-vitamin (már 100gramm kelben lévő K-vitamin a 3,7-szerese az ajánlott napi bevitelnek), és dícséretes a C-vitamin tartalma (100gr már közel 50%-a az ajánlott napi bevitelnek). Más tápanyagok esetében (A, B6, folsav, magnézium) inkább nyersen számít jelentős forrásnak. 

Állítólag már időszámításunk előtt 2000 évvel termesztették kisázsia területén, a rómaiak idejében a vándorló kelták hozták magukkal Európa nyugati része felé. A fodros kel meghonosodott és a középkorig kedvelt zöldségnövény volt.  A későbbiek során a nemesítők figyelme inkább a fej közepén levő puhább levelekre irányult létrehozva ezzel a tömött fejet képező káposztát, a legtöbb területen háttérbe szorítva a leveles kelt. 

Újdonsült népszerűségre az elmúlt 10 évben kapott, amikor is ropogósra sütött formája, a kale chips kezdett el Amerikában terjedni. Nem tudni biztosan ki lehetett, aki először leírta a kale chips receptjét, többen feltételezik, hogy 2009-ben a Bon Appetit honlapján megjelent Dan Barber recept lehetett talán az első ilyen. A következő években egyre nagyobb média visszhangot kapott: 2011-ben Gwyneth Paltrow sütött kale chipset Ellen műsorban, 2012-ben a Bon Appétit kiáltotta ki az évet a fodros kel évének, miközben a Time magazin 2012-ben egyik legnagyobb ételtrendjének jósolta. Ezen a linken egy nagyon szórakoztató cikk szerzője próbált utánamenni, hogy mitől lett hirtelen olyan népszerű a fodros kel és kiállhat a jelenség mögött, hogy fél Amerika ezt ropogtatja. Mint kiderült az egész nem más, mint egy hihetetlenül sikeres PR kampány eredménye, amit Oberon Sinclair és a My Young Auntie PR cég talált ki. Még egy kamu egyesületet is létrehoztak (American Kale Association (AKA), hogy azt a benyomást keltsék, hogy az egyesület megbízására indították a kampányukat. Mindenesetre a kampány bejött, a kale chips-re rákeresve 35 millió találatot dob ki a Google... 

Hazánkba mindenestre még nem tört be a trend, pedig jól tartható növény és a leghidegebb teleken sem fagy ki. Igazán nem bánnám, ha több termelőnél lehetne kapni, szeretek vele főzni, mert a színét hőkezelés után is megtartja, így feldobja a téli ételeket. Én elsősorban szombaton a MOM Biopiacon vagy vasárnap a Szimpla piacon (a Zsámboki biokerttől) szoktam beszerezni belőle, kommenteljetek, ha tudtok más beszerzőhelyeket is!

Alább pedig egy sütőtökös, lencsés téli, meleg saláta recept tetején egy kis kale chips-szel!

Hozzávalók:

  • 2+2 evőkanál olaj
  • fél kiló sütőtök
  • 1 csokor fodros kel 
  • 1 lencse konzerv (400gr)
  • 3-4 evőkanál vörösborecet
  • 50gr török mogyoró

[1] A sütőtököt felszeleteljük kisebb kockákra, egy tepsibe helyezzük őket, meglocsoljuk 2 evőknaál olajjal és 200 fokon addig sütjük, amíg karamellizálódni kezdenek. Egy tányérra helyezzük őket. [2] A fodros kelt megmossuk, majd megszárítjuk (ha vizes marad a levél, akkor inkább párolódni, és nem sülni fog). A levelekről egy ollóval vagy késsel távolítsuk el a nagyobb ereket (ezeket használhatjuk később zöldséglevesbe). Egy nagyobb edénybe helyezzük meglocsoljuk az olajjal és jól összerázzuk, hogy az olaj minden levelet érjen. Ezután sütőtepsire helyezzük és 150 fokon 10-15 percig sütjük, amíg ropogósak nem lesznek (folyamatosan figyelni érdemes, könnyen odaég). [3] A török mogyorót egy serpenyőben pár perc alatt megpirítjuk, majd vágódeszkán egy éles késsel felaprítjuk. [4] A tányérra készített sütötökre ráhalmozzuk a lecsöpögtetett lencsét, meglocsoljuk a vörösborecettel, végül megszórjuk a ropogós fodros kellel és mogyoróval.