Nem vagyok egy nagy lekvár fogyasztó (szemben apukámmal, aki éjjel-nappal tudná enni :) ), hamar meg tudom unni egyszerű, édes ízüket. Na nem ez a helyzet a csatnikkal avagy "chutney"-kkal, ahol valami fűszer mindig feldobja az ízeket. Az Indiából származó szósz legjobb definícióját a Terebess-kert adja: "Édes, de nem lekvár, savanyú, de nem savanyúság, fűszeres és gyakran égetően csípős, de nem ételízesítő, ám túl tömény ahhoz is, hogy köretként, főzelékként egyszerre nagyobb mennyiségben fogyasszunk belőle. Nem olyan híg, mint egy mártás; darabos, nem pedig krémszerű, mint egy püré." És hát minden, amire igaz a "kicsit ez is meg az is" engem mindig érdekel! Ez a sárgabarack recept spontán született, két kisebbb üveg (kb. 6dl csatni lesz belőle).
Hozzávalók:
- 3 ek olaj
- 2 tk koriandermag frissen őrölve
- 1 tk pirospaprika
- 2 tk őrölt gyömbér
- 5 szem szegfűbors
- 4-5 aszalt paradicsom (ha lehet, nem az olajos, hanem a sima, száraz, aszalvány)
- 4 nagy fej lilahagyma
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 dl vörösbor
- 4 ek balzsamecet
- 7-8 db sárgabarack
- 2 ek méz
- 1/2 tk só
- opcionális: chili, vagy fermentált chili és leve
[1] Egy lábosban az olajon a fűszereket 1-2 percig megpirítjuk. Hozzáadjuk a paradicsomokat, 1-2 percig hagyjuk megpirulni. [2] A lilahagymát szeletekre vágjuk, a fokhagymát felaprítjuk és hozzáadjuk őket a fűszeres olajhoz, felöntjük a borral és a balzsamecettel, majd 20 percig pároljuk, amíg a hagyma összeesik. [3] A barackot kimagozzuk és negyedekre vágjuk, hozzáadjuk a hagymához. Jöhet a méz és a só, majd további 20 percig főzzük, amíg a barack beleolvad a csatniba. [4] Aki a csípőset szereti, az adhat hozzá egy kis chilit is. Én épp aznap készítettem fermentált chilit, ebből pár darab és 2 evőkanál a levéből is mehet bele. [5] Csirkés tacohoz, sült húsokhoz vagy sajtokhoz tálalhatjuk.
