Még májusban megjelent velem egy interjú a HVG A Nő számában, Haulitus Anikóval beszélgettem:
1/ Közel 10 éve, 2012-ben indítottad útjára Babramegy blogodat. Mi adta a motivációt ahhoz, hogy írni kezdj, betűkbe öntsd a konyhai tapasztalatodat? Miért a zöldségeket választottad központi témaként?
Habár az anyukám nagyon szeret főzni és nagyon jó is benne, nem nagyon tanított meg engem a konyhai fortélyokra, úgyhogy úgy kerültem egyetem alatt kollégiumba, hogy az elején tésztát sem tudtam főzni. Amikor kezdtem belejönni, akkor pár másik lelkes emberrel elkezdtünk közösen írni egy blogot, hogy hogyan lehet viszonylag kevés pénzből, kolis körülmények között, piacra járva zöldségekből jókat főzni, kicsit meghaladva a melegszendvics, pizza, rántotta szentháromságot. Amikorra befejeztem az egyetemet, és kikerültem a koliból, már nagyon megszerettem a főzést, ekkor merült fel bennem, hogy elkezdem a saját blogomat. Nem volt bennem semmilyen tudatos cél, a saját szórakoztatásomra fogtam bele.
2/ Visszamenőleg egyfajta fejlődéstörténetként is tudsz ránézni?
Eleinte mindenfélét főztem és mindenféléről írtam, sokáig az is volt a mottóm, hogy „ez egy gasztroblog mindenről, amit meg lehet enni.” A blog első 5-6 évét ez a teljesen fókuszáltalan elmerülés jellemezte, minden információt, technikát, ízeket, fűszert igyekeztem magamba szívni. Amikor 4 évvel ezelőtt készítettél velem interjút, akkor azt mondtam, hogy gondolkozom rajta, hogy talán kellene találnom valamilyen specifikus témát a blognak, de azt gondolom, hogy akkor vagyok hiteles, hogy ha önmagamat adom és engem minden érdekel. Most is azt gondolom, hogy ez volt a legjobb stratégia az útkeresésre, bíztam abban, hogy majd kialakul a fókusz. És ez szép lassan a maga spontaneitásában meg is történt: az utóbbi években vált a blog tematikusabbá, mostanában leginkább a jó minőségű hazai alapanyagok felkutatása, és a helyi és szezonális zöldségekből, gyümölcsökből való főzés érdekel. Ebből született az idén megjelent könyvem ötlete is.
3/ Mitől válik hitelessé egy gasztroblogger?
Ha valaki felszabadultan tud arról írni, ami tényleg érdekli, nem azért mert éppen trendi vagy kattintás csalogató. Állítólag Kassák Lajos mondta, hogy „A művészetnek nem célja, hanem oka van”, szerintem ez jó esetben igaz minden jó alkotásra.
4/ A Babramegy Facebook oldalán ez áll a névjegyen: ,,Pszichológus nappal, gasztroblogger éjjel => a tudomány, az egyenlőség és a fenntarthatóság lelkes híve.” Vegyük ezt sorba. Hogyan tudod bevonni a pszichológiai ismereteidet a gasztrobloggergedésbe, a főzésbe?
Mindig is érdekelt a gasztronómia határterületei, mint a természet- és a társadalomtudomány, ez a szempontrendszer végig meghatározta a blogot is. Ugyanakkor magát a pszichológiát eleinte igyekeztem távol tartani a blogtól, egyrészt mert ez számomra a munkán kívüli feltöltődést jelentette, másrészt mert eleinte nehezen találtam meg a két terület és a két identitásom közötti kapcsolódást. Két-három éve kezdtem el tudatosan foglalkozni magával a táplálkozáspszichológival is, vagyis azzal, hogy az hogy hogyan eszünk, hogyan határozza meg a mentális egészségünket is.
5/ Miért fontos a tudomány, az egyenlőség és a fenntarthatóság?
Ezek a számomra fontos értékek, amiket emberként és pszichológusként is képviselek. Szerettem volna ha gasztrobloggerként is egyértelművé teszem ezt az értékrendszert. A gasztronómia (ahogy egyébként a pszichológia is) szereti azt a benyomást kelteni magáról, hogy egy értéksemleges terület, egy társadalmon, politikán kívüli világ, miközben fontos látni, hogy az hogy mit eszünk, és mit fogunk enni a jövőben egy a társadalmi folyamatokba ágyazott jelenség.
6/ Nagyon fontosnak tartod, hogy a zöldségeket ne azért együk, mert egészségesek, hanem mert finomak. Ezek szerint a pozitív élmény sokkal meghatározóbb lehet a tudatosságnál?
Abszolút ámulatba ejtenek a zöldségek, gyümölcsök, lenyűgöz a sokféleségük. Bee Wilson írja Way we eat now című könyvében, hogy ott esznek sok zöldséget és gyümölcsöt (pl. Dél-Korea), ahol azért értékelik őket nagyra, mert csodálatosak és finomak, nem pedig azért, mert egészségesek. Ha azt szeretnénk, hogy sokkal több együnk zöldségeket, akkor nem elég hangsúlyozni, hogy ez a helyes, hanem azt érdemes, hogy ez az élvezetes is! Hosszútávú viselkedésváltozást nem az önkorlátozás, hanem az öngondoskodás mentén lehet elérni.
7/ Kaptál már olyan visszajelzést, hogy a te hatásodra szerette meg a zöldségeket, vagy fogyaszt belőlük többet?
Szerencsére igen, ennek mindig nagyon örülök! Különösen nagyon meghatottak azok a visszajelzések, amiket a könyv kapcsán az idősebbektől kaptam, akik a gyerekeik miatt kezdtek el változatosabban főzni és a könyvem jelentett nekik ebben további inspirációt.
8/ Mit jelent számodra a ,,jól enni” kifejezés?
Számomra a jól evés szezonális és helyi eredetű zöldség–gyümölcs-bevitelt, nem túl magas húsbevitelt és a minél kevesebb iparilag feldolgozott élelmiszer és finomított cukor fogyasztását jelenti. A legfontosabb szempontoknak a változatosságot, a kiegyensúlyozottságot és az örömet tartom, valódi alapanyagokkal és nem kalóriaszámlálással.
9/ Nagyon fontos közösségi élmények, erőnek tartod a közös étkezést. Ennek sajnos most jó ideje gátat vet a karantén, a járványügyi intézkedések. Mit gondolsz, az étkezés, táplálkozás terén hozott valami hasznosat a karanténidőszak?
A NÉBIH tavaly júniusi reprezentatív kutatása szerint több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére. A lakosság több időt töltött főzéssel, ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem jutott a tudatos táplálkozásra és a változatos étrendre való törekvésre. Nagyon bízom benne, hogy ennek egy része megmarad a vírus utáni időszakban is.
10/ Kit kevésbé, kit jobban visel meg ez az időszak. Lehetséges táplálkozással befolyásolni a lelkiállapotunkat? Tehetünk azért a konyhában is, hogy ne csak fizikailag, de mentálisan is jól, jobban legyünk?
A táplálkozáspszichológia legerősebb eredményei abba az irányba mutatnak, hogy a minél kevesebb iparilag feldolgozott élelmiszer és finomított cukor fogyasztása, valamint a magas zöldség–gyümölcs-bevitel, a teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és olajos magvak fogyasztása, a nem túl magas húsbevitel biztosítja az egészséges bélflórát és ezzel összefüggésben a mentális egészséget. Ezzel szemben a tipikus nyugati étrend (a telített zsírsavak, a finomított szénhidrátok és a feldolgozott ételek) magas bevitele rosszabb mentális egészségi mutatókkal jár együtt. Nem létezik egyetlen olyan kutatási eredmény sem, amely szerint ez a fajta nyugati étrend a jó mentális egészséggel függne össze. Akik nagyobb arányban fogyasztanak friss zöldséget és gyümölcsöt, azok kevesebb mentális zavarral küzdenek, ideértve a depressziót, a megélt stressz és a negatív hangulatot valamint magasabb arányban számolnak be boldogságról, jó hangulatról és élettel való elégedettségről. A zöldség–gyümölcs-bevitel és a mentális egészség közötti összefüggés ráadásul dózis-függőnek tűnik, tehát minél magasabb a bevitel, annál jobb mentális egészségről számolnak be a vizsgálati személyek.
11/ Tavaly év végén jelent meg első könyved, az Idei, hazai zöld, amelyben a 48 remek zöldségkrém és snack receptjén túl sokkal többet kap az olvasó… Mesélnél erről, mi az a plusz, ami egyedivé teszi a könyvedet, és miért tartottad nagyon fontosnak azt, hogy ezek belekerüljenek?
A könyv bevezetőjében a szezonális és helyi zöldségek fontosságáról táplálkozáspszichológiai, fenntarthatósági és zerowast szempontok alapján írok. A könyvben 40 szezonális és helyi alapanyaggal készült zöldségkrémet mutatok be, évszakonként 10 krém receptjével. Mindegyik krémnél bemutatom a fő alapanyagot: érdekességek, történeti szórakoztató információk (pl. mióta használjuk Magyarországon, honnan ered az elnevezés), a fő alapanyag beszerzési és tárolási szempontjait és a receptet. Az ötödik nagy fejezetben a krémekhez ajánlott kiegészítők szerepelnek, itt a tippek után a tálalás alcímnél lehetséges párosításokat is ajánlok. A könyv végén a kedvenc beszerzőhelyeimet, és a kedvenc budapesti termelői piacaimat is listázom. Végül a könyv utolsó oldalain egy szezonnaptár összegyűjtve mutatja meg a hazai zöldségek-gyümölcsök beérési idejét, így segítve a szezonális vásárlást, főzést.
3 kedvenc…
Kedvenc étel: Most épp a sült cékla és az egészben sült zellergumó.
Kedvenc konyhai eszköz: A könyv megjelenésére megajándékoztam magamat egy Le Creuset öntöttvas edénnyel, szinte mindennap használom.
Kedvenc konyhád (nemzetközi viszonyításban és miért?): Továbbra is a közel-keleti konyha, rengeteg minden adaptálható belőle hazai alapanyagokra.
Ha tetszett a poszt, nézz bele az első saját szakácskönyvembe, ha nem szeretnél lemaradni a posztokról, akkor kövess Facebookon vagy Instagrammon is!