A cékla egy csodálatos zöldség, szerencsére egyre jobban terjednek itthon is - a savanyított formáján kívül is létező - változatos elkészítési formái: én csináltam már joghurtos, balzsamecetes és rebarbarás céklasalátát is, de dióval keverve krémként (pkhali), vagy fordított sós cékla"tortát" is megéri készíteni belőle.
Télen remekül lehet vele a vitaminhiányt pótolni, bőséggel tartalmaz ásványi anyagokat (kalcium, foszfor, kálium, kén, jód, vas, mangán, magnézium és réz), valamint ritka nyomelemeket (rubídium és cézium), nyáron pedig a frissen termett, csokorban kapható új céklának lehet örülni. Habár az új céklát talán nyersen esik a legjobban fogyasztani, ebben a receptben is, először sütőben megsütjük a céklát, hogy finomra karamellizálódjon. Tökéletes recept otthon töltött estéhez, mert berakjuk a sütőbe és 1 óra alatt - rá sem kell nézni - szépen magától omlósra sül. Aztán hagyjuk kihűlni, addig is bőven lehet mást csinálni, az egészet összerakni pedig 7 perc.
A recept persze inkább egy "álhumusz", talán inkább egy céklakrém, a citromot helyettesítő gránátalmaszirup miatt a domináns íze a pikánsan savanykás.
Céklahumusz (fotó: Vujosevic Eszter)
Hozzávalók:
- fél kiló közepes méretű cékla
- 1 doboz csicseriborsó konzerv
- 1 gerezd fokhagyma
- 2-3 evőkanál gránátalmaszirup
- 2-3 evőkanál olívaolaj
- só, bors
- tálaláshoz: 1 evőkanál za'atar (egy jellegzetes arab fűszerkeverék zöld fűszerekből, szezámmagból, szumákból és sóból áll, török boltban, Ázsia Bt-ben kapható) és 1 evőkanál pirított fenyőmaggal
A céklákat megmossuk és egyesével úgy alufóliába csomagoljuk, hogy mindegyik céklára ráöntünk egy kevés napraforgóolajat. 220 fokon 45-55 perc alatt a sütőben puhára sütjük (ezt előre is el lehet készíteni, nekem szokott is lenni a hűtőben sült cékla a szűkösebb napokra). A kihűlt céklát meghámozzuk és a többi hozzávalóval együtt robotgépben simára pürésítjük, tálaláskor za'atarral és fenyőmaggal szórjuk meg.